2014. március 7., péntek

Valóban gyakorlat teszi a mestert? (gyakorlatleírások)

Nemrég szerepjátékra invitáltalak itt a blogon. A játék szerint egy olyan Shaolin kolostorba szerettél volna bekerülni, ahol utánpótlás futballedzőket tanítanak, és bár téged nem válogattak be, nem adtad fel: egy szomszédos hegycsúcson bivakot verve próbáltad meg kitalálni, mi zajlik előtted odalent, a kolostor udvarán.
Mivel a kolostoron belül zajló eseményeket nem láthattad, a játék szelleméhez híven a bejegyzésben sem mutattam meg neked mindent a videókkal, nem adtam mellé elméletet, nem részleteztem szövegesen a feladatok végrehajtását.
A megoldások melyeket kaptam (és ez úton is köszönök!) hiányos információkra alapozva születtek, és pontosan ennek megfelelően is alakultak. Szinte mindenki félreértette, félremagyarázta a feladatokat.
Nem az összezavarás volt a célom, mégis, úgy vélem bizonyosságot kaptam a felvetésem igazságtartalmára – miszerint nem csak a gyakorlat teszi a mestert.

Nyíljon meg a kapu
Most pótolom a hiányosságokat és leírom a gyakorlatok lényegét, pontos végrehajtását, szélesre tárva ezzel előtted is a játékban említett kolostor kapuit.
1. Feladat: Az adott területen (függően a gyerekek életkorától és tudásszintjétől) 4:4 vagy 5:5 elleni vonalfoci folyik. Minden játékos szabadon mozoghat a kijelölt területen belül. A sárgáknak és a kékeknek is megvan a saját alapvonaluk, amit védeniük kell. Cél, hogy az ellenfél alapvonalán átvezessék a labdát. Ha ezt megteszik, gólt szereztek, de a gól után nem kell átadniuk a labdát az ellenfélnek, hanem továbbra is támadásban maradnak. Azt a támadót, aki kivezette a labdát a gólvonalon, a pályán kívül nem lehet támadni. A következő gólt akkor érhetik el, ha a labdát visszajuttatták a saját térfelükre. Onnan indíthatják az újabb gólszerző akciót. Az ellenfélnek labdát kell szereznie ahhoz, hogy ő is támadni tudjon, ezáltal gólt érhessen el.
2. Feladat: Mindenben megegyezik az első feladatban leírtakkal, kivéve a gólszerzés módjában. A gól csak akkor érvényes, ha egy játékos kifut a gólvonalon át a területen kívülre, és ott megkapja a labdát. Az üres területbe kiérő támadó, ha 3 másodpercig nem kapja meg a labdát, akkor vissza kell jönnie a területbe. Amennyiben 3 másodpercen túl kapja meg a labdát, a gól nem érvényes, azonban a labda maradhat náluk, tovább támadhatnak.
3. Feladat: Ebben a játékban egy céljátékost az ellenfél gólvonala mögé helyezünk (partizán), ezt a játékost kell a csapatnak megjátszani. Akkor szabályos a gól, ha a megjátszott játékos be tudja hozni a labdát a játéktérre és az őt megjátszó társa kifut és helyet cserélve vele, ő lesz újra a céljátékos. Természetesen itt is, mint az előző két játékban, továbbra is támadásban maradnak és a felezővonalon túlra, a saját térfelükre juttatva a labdát kezdhetnek új támadásba.
4. Feladat: Az utolsó feladatban a gólszerzéshez meg kell játszani a területen kívüli céljátékost, akinek vissza kell tudnia játszania a labdát a mezőnybe egy társának, aki kivezeti azt a gólvonalon túlra. Eközben a céljátékos belép a területre rendes játékosnak. A gól után az új céljátékosnak meg kell játszani egy csapattársát a mezőnyben és a labdát visszajuttatva a saját térfelükre kezdhetnek új támadást.

Használd e játékokat a labdabirtoklás alapelveinek megtanítására!
Bátran állítom, ha kipróbálod igen jó eredményeket fogsz elérni velük.
Minden most említett játéknak iránya és célja (gólszerzés) van, egyben direkt módon segíti a labdabirtoklási és a támadási alapelvek gyakorlását.
Mivel a gyerekek a gól után tovább folytathatják a támadást azzal a megkötéssel, hogy vissza kell juttatni a labdát a saját térfelükre, ezért a labdabirtoklás alapelvei erősen begyakorlódnak.
A labdabirtoklásnak mindvégig célja és iránya van, ettől folyamatos lesz a játék és mindig kezdeményező marad a labdabirtokló csapat.
Bár az ellenfél folyamatosan megpróbál labdát szerezni, a szabályok segítségével a nyomás ellenére is folyamatosan kezdeményező marad a labdabirtokló csapat.
Nincsenek alibi passzok, nem alakulnak ki a felelősséget leadó, azt fel nem vállaló játékosok.
A védekező csapat egész játék alatt aktívan gyakorolja a védekezés alapelveit.
A védők is folyamatosan kezdeményezésre vannak ítélve, hiszen a bekapott gól után sem kapják meg a labdát - csak akkor lesz az övék, ha megszerzik maguknak. Ez biztosítja a játék magas intenzitását és magában rejti a taktikai és a technikai megoldásokat egyaránt.
Mivel a labdaszerzés után megkötés nélkül lehet támadást vezetni és gólt elérni (a gól érvényességét természetesen a fentebb leírt szabályok adják meg, de magát a támadásvezetést nem akadályozzák), így a labdabirtoklás váltások is kezdeményezővé teszik a játékosokat.
Az edzés végén a szabad döntések módszerével bárhogy lehet gólt lőni a játékban, ez pedig megadja a gyerekeknek az önszervezésen keresztül azt a szabadságot, amely fejleszti a kreativitásukat is.

Az elmélet és a gyakorlat teszi a mestert
Minden gyakorlat lényege, hogy a gyerek sikerélményt szerezzen és élvezze a játékot, melyben folyamatosan fejlődik a gondolkodásmódja és kreativitása.
Én a fenti módon és ezen alapelvek mellett játszatom a gyerekekkel ezt a játékot, de az alapelvek mentén te is variálhatod azt, tetszés szerint. Sőt! A jellemző erősségek begyakorlására, vagy a jellemző hibák kiküszöbölésére is szabadon alkothatsz játékszabályokat.

Csak rajtad áll!

Kun István
a Csendes Edző